C-vitamin

Az L-aszkorbinsav, más néven C-vitamin egy vízben oldódó anyag, amely erős antioxidáns hatással rendelkezik. A C-vitamin alig 100 éve létezik, és már a történelem előtti idők óta halnak meg emberek a hiányában - az úgynevezett skorbutban -.

A legtöbb növény és állat glükózból szintetizálja a C-vitamint. Az ember (valamint más főemlősök vagy a tengerimalac) nem képes szintetizálni ezt az anyagot, mert hiányzik belőle az L-gulonolakton-oxidáz enzim. Ezért a C-vitamin alapvető és nélkülözhetetlen étrendi összetevő, és a szervezet kizárólag a táplálék formájában történő bevitelétől függ (Morrissey, Hill, 2011).

A kő- és bronzkori régészeti kutatások során a skorbut hatásait megfigyelték a csontvázmaradványokon. A múltból is ismertek különböző esetek, amikor tengerészek, kalózok és hajótörést szenvedett matrózok haltak meg hónapokig tartó növényi táplálékhiány után, fogvesztés, vérzés, csonttörés, gennyesedés és bőrösödés következtében.

Elengedhetetlen a kötőszövetek kialakulásához és támogatásához, és fontos szerepet játszik a csontképződésben, a sebgyógyulásban és az egészséges ínyben. Ezen kívül a C-vitamin számos anyagcsere-funkciót lát el a szervezetben, fontos szerepet játszik: a folsav (B9-vitamin) aktiválásában, a koleszterin epesavakká történő átalakításában, hozzájárul a vas (Fe3+ Fe2+ -ra redukálva), a réz, egyes aminosavak (pl. vas, vas és réz) és más aminosavak felszívódásához. Fontos kofaktora a prolin- és lizin-hidrolázoknak, és részt vesz a kollagén, a karnitin, a dopamin, egyes neurotranszmitterek (pl. szerotonin) képződésében. Hozzájárul a szervezet nehézfémterhelés elleni védelméhez (Iqbal és mtsai., 2004), a leukociták fagocita funkciójához, a mellékvesék szteroidhormonjaihoz, a vérnyomás szabályozásához, bizonyos enzimek stimulálásához (Walingo, 2005), az E-vitamin helyreállításához (Morrissey, Hill, 2004).

A C-vitamin tulajdonságai miatt az egyik nagyon hatékony antioxidáns. Megvédi a sejteket az oxidatív stressztől, miközben lehetővé teszi más antioxidánsok (például az E-vitamin) regenerálódását. Antikarcinogén hatású és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát (Šlosár, Čekey, 2008).

Számos tanulmány kimutatta, hogy a C-vitamin segíthet a rák megelőzésében azáltal, hogy gátolja a gyomorban a nitrozovegyületek képződését és serkenti az immunrendszert. A megfelelő mennyiségű C-vitamin pótlása ellensúlyozza a Helicobacter pylori baktériumot, amelyről úgy gondolják, hogy jelentős kockázati tényező a gyomorrák kialakulásában. A C-vitamin védi a szervezetet a környezeti szennyeződésekkel, például a szén-monoxiddal, szénhidrogénekkel, peszticidekkel és nehézfémekkel szemben. Az e veszélyes anyagok elleni védelem a májban lévő, a szervezetet méregtelenítő enzimek stimulálásában rejlik.

A C-vitamin azáltal is segít megvédeni a szervezetet, hogy korlátozza a nitrozaminok, a rákkeltő anyagok képződését, amelyek a számos élelmiszerforrásban található nitrátokból származnak (Iqbal et al., 2004).

A C-vitamin fontos szerepet játszik az immunrendszerben, serkenti a leukocitákat a baktériumok lebontásának és az antitestek kiválasztásának fokozására, elősegíti az interferonszintézist, és növeli a szervezet hideggel szembeni ellenálló képességét. Végül, de nem utolsósorban a C-vitamin mint fontos tényező részt vesz a vírusos és bakteriális fertőzések (különösen a légúti megbetegedések és a megfázás) megelőzésében és leküzdésében. Kimutatták, hogy akár ötszörösére növeli a táplálékkal bevitt vas felszívódását, így megelőzi a vashiányos vérszegénységet (Kerestes és mtsai., 2011).

C-vitaminhiány esetén az erek rugalmassága csökken, vérzés jelentkezik a bőrben, a nyálkahártyákon, az ízületekben, a csonthártya alatt. A csecsemők és kisgyermekek nyugtalanok, vérszegénység, csontritkulás-zavar és a D-vitaminhiányhoz hasonló állapot (ún. vérzéses rachitis) jelentkezik. A C-vitamin hiánya a kollagénszerkezetek gyengüléséhez vezet. Az alacsony C-vitamin-bevitel a krónikus betegségek, például a szívkoszorúér-betegség, a rák és a szürkehályog fokozott kockázatával is összefügg. A C-vitaminhiány ínyvérzésben, fáradékonyságban, betegségekre való hajlamban és szívproblémákban nyilvánul meg. A C-vitamin hiánya a fertőzések, az allergia, a nátha vagy a sebgyógyulás lassúságának növekedéséhez vezet.

Ennek a fontos vitaminnak a túladagolása gyakorlatilag lehetetlen, mivel a szervezet könnyen ki tudja választani a felesleges mennyiséget. A C-vitamin napi ajánlott szükséglete 200 mg/fő/nap. A szerzők szerint a koraszülött újszülötteknek, a fertőző vagy stresszes környezetben dolgozóknak és a dohányosoknak fokozott dózisú C-vitamint kell szedniük.

A C-vitamin-bevitel több mint 80%-a gyümölcsökből és zöldségekből származik, kisebb részét pedig a hús, a tojás és a tejtermékek tartalmazzák, Morrissey és Hill (2011). Gazdag C-vitamin-források a feketeribizli, a paprika, a torma, a kelbimbó, a fodros kelkáposzta, a brokkoli, a kivi, a karfiol, a karalábé, a karalábé, az eper, a vöröskáposzta, a citrom, a narancs, az alma, a körte, a kelkáposzta, a fehér káposzta, és végül, de nem utolsósorban a csipkebogyó, az aranyvessző és a homoktövis. Az állati termékek közül a szerzők szerint a tej tartalmazza a legtöbb C-vitamint.

A gyümölcsök és zöldségek C-vitamin-tartalma igen változó, és számos tényezőtől függ (fajta, éghajlati viszonyok, táplálkozás és trágyázás, érettségi fok, tárolás, főzés és a zöldségek és gyümölcsök feldolgozása). Ezenkívül a C-vitamin a legkevésbé stabil és a legérzékenyebb az összes vitamin közül, és a növényi termékek feldolgozása következtében bekövetkező változások mértékének indikátoraként használják. A veszteségek főként a tárolás, a főzés és az ipari feldolgozás során következnek be, a legjelentősebbek a kimosódás (blansírozás, főzés, konzerválás) és az oxidáció által okozott veszteségek. A legalacsonyabb veszteségeket a rövid távú, magas hőfokon történő sterilizálással lehet elérni. A C-vitamin a legstabilabb a fagyasztás és a hűtőtárolás során." (ŠLOSÁR, 2013)".

A C-vitamin pótlására több lehetőség is van. Számos olyan készítmény van forgalomban, amely önmagában vagy multivitamin-keverékben tartalmaz C-vitamint. Az átlagos szükségletet alapul véve azonban a pezsgőtabletták vagy más gyógyszeres tabletták vagy kapszulák szükségtelenül nagy mennyiséget tartalmaznak, amelyek gyakorlatilag használhatatlanok (a vizelettel ürülnek), így élettanilag és gazdaságilag haszontalanok.

Irodalmi források:

• IQBAL, K., KHAN, A., KHATTAK, M. A. 2004. Az aszkorbinsav (C-vitamin) biológiai jelentősége az emberi egészségben - áttekintés. Pakistan Journal of Nutrition. 2004, vol. 3, No. 1, pp. 5-13. ISSN 1680-5194.
• KERESTES, J. et al. 2011. Az emberi egészség és táplálkozás. Pozsonyi Kiadó : CAD Press, 2011. 1037 p. ISBN 978-80-88969-57-0. 126 Slovak Journal of Health Sciences 2013, vol. 4, č. 1
• MORRISSEY, P. A., HILL, T. R. 2011. Vitaminok ?C-vitamin. Encyclopaedia of Dairy Sciences. 2. kiadás. Salt Lake City Publishing : Academic Press Ltd. pp. 667-674. ISBN: 978-0-12-374407-4.
• ŠLOSÁR, M. 2011. A fajta mint a zöldség minőségét befolyásoló tényező. Kertészet. 2011, vol. 15, no. 2, pp. 30-31. ISSN 1213-7596.
• ŠLOSÁR, M., ČEKEY, N. 2008. Káposztás zöldségfélék - az emberi táplálkozás fontos része. Kertészet. 2008, vol. 12, no. 8, pp. 16-17. ISSN 1213-7596.
• ŠLOSÁR, M. Slovak Journal of Health Sciences 2013, vol. 4, č. 1
• WALINGO, K. M. 2005. A C-vitamin (aszkorbinsav) szerepe az emberi egészségben - egy áttekintés. African Journal of Food Agriculture Nutrition and Development. 2005, vol. 5, č. 1. ISSN 1684-5378.